Vastag, tízlábnyi magas kétszárnyú tölgyfaajtón keresztül léphetsz be a hatalmas terembe, melyre a Taverna címerét faragta az ismeretlen, ügyes kezű mester. Maga a Nagyterem egyszerre elegáns és egyszerű, a kalandorok igényeihez igazodott, néhol gótikus, faragott elemekkel tarkítva. A padlót ugyanaz a márvány borítja, mint a lépcsőt. Közepén egy fehérmárványból készült szökőkút, melynek közepén egy sellőszobor áll. A sellő fejét mintha ferdén, álltól homlokig leszelték volna, kevesen tudják, de ez az eredeti szobor a régi tavernából. A falakon a sötétebb színek, a barna és a sötétzöld dominálnak. A tölgyfaajtóval szemközti oldalon egy hatalmas kandalló ontja magából a meleget, kisebb máglya is elférne benne, felette egy Dragonlich kipreparált feje vicsorog zordan. Baloldalon egy sötétszín fából ácsolt pult látható, mögötte Thorgaldson, a taverna kalandor-csaposa várja a vendégeket. Vele szemközt egy nagyobb emelvény áll zenekarok, színészek részére. A plafonon levő derékvastag, faragott gerendákról kovácsoltvas csillárok függnek alá, füst nélkül égő fáklyáik beragyogják az egész termet. A kandalló két oldalán lévő hatalmas üvegablakokon át kilátni a Kristálykertre, ugyanitt egy-egy ajtó nyílik a szabadba. Jelenleg hat-tízszemélyes, padlóhoz rögzített asztalok vannak a szökőkút körül, valamint két-négyszemélyesek a falak mellett a párok számára. Az ét- és az itallap a pult fölött olvasható, az árak borsosak, de a kiszolgálás is magas színvonalú. A biztonságért taverna-őrök felelnek, akik a nagyajtó, és a Rubin szintre vezető lépcső két oldalán állnak fekete-vörös egyenruhájukban, és bár csupán az éles szem veheti észre a falból két rejtekajtó nyílik, ahonnan szükség esetén akár egy tucat őr is a helyszínre érkezhet.